Földrajz

Asztronómia

Csillagászattudomány.

Univerzum

Világmindenség (végtelen és tágul).

Ősrobbanás

14 milliárd évvel ezelőtt egy végtelenül pici és forró pontból igen gyorsan alakult ki az anyag a tér az idő az energia azaz a Világmindenség.

Fénysebesség

300.000 km/s

Galaxis

A mi saját csillagrendszerünk.

Csillag

Saját fénnyel rendelkező égitest, fúziós folyamattal termelnek energiát.

Naprendszer

A Nap és a gravitációs erőterébe tartozó égitestek összessége átmérője 2 fényév.

Csillagászati egység

Nap és Föld közepes távolsága 150 millió km.

Bolygó

Kisebb, saját fénnyel nem rendelkező égitest.

Meteor

A világűrben száguldó szikladarabok.

Meteorit

A Föld felszínére hulló meteor.

Geocentrikus világkép

Föld van a világmindenség középpontjában (Ptolemaios).

Heliocentrikus világkép

Nap van a világmindenség középpontjában.

Napfogyatkozás

Nap van a világmindenség középpontjában.

Nap

Legközelebbi csillag, a Földi élet alapja.

Föld

A Naprendszer 3. bolygója az emberiség lakóhelye.

Hold

A Föld égi kísérője, mérete jóval kisebb a Földénél.

Holdfogyatkozás

Teleholdkor a Föld árnyéka eltakarja a Holdat (ritka jelenség időtartama 1-2 óra).

Holdfázisok

27 nap alatt a Hold megvilágított és árnyékos részét más módon látjuk. Fázisai: Újhold, Első negyed Telehold, Utolsó negyed).

Kötött tengelyforgás

Keringési idő és a forgási idő azonos pl. Hold.

Műhold

Ember által a világűrbe juttatott mesterséges égitestek, katonai-, meteorológiai, távközlési műholdak.

Térkép

A Föld felszínének arányosan kisebbített síkban kiterített felülnézeti rajza.

Méretarány

A kicsinyítés mértéke (arányszám, vonalas aránymérték).

Szintvonal

Azonos magasságú pontokat összekötő görbe vonal.

Földrajzi észak

A Föld forgástengelyének É-i és D-i döféspontja.

Mágneses észak

Az iránytű által mutatott északi irány.

Mágneses deklináció

A földrajzi és a mágneses észak közé bezárt szög.

Térképi észak

A térkép felső kerete mutatja.

Terepi észak

A valóságos északi irány.

Tájolás

A térképi észak megfeleltetése a terepi északkal.

Álláspont

Az a pont a térképen, ahol a valóságban tartózkodom.

GPS

Globális műholdas helymeghatározó rendszer

Abszolút magasság

Két pont magasságkülönbsége.

Relatív magasság

Tengerszinttől mért magasság.

Földrajzi fokhálózat

A tájékozódás eszköze, szélességi és hosszúsági körökből álló a Föld felszínére vetített koordináta rendszer.

Szélesség

Egyenlítőtől É-ra és D-re mért szögtávolság.

Hosszúság

Kezdő délkörtől (London) K-e és Ny-ra mért szögtávolság.

Tengelyferdeség

Föld tengelye ferde, 66,5 –fokos szöget zár be a keringés síkjával.

Helyi idő

Nap járása által kijelölt idő, helyről helyre változik.

Zónaidő

Időzónában mért egységesített idő (Földön 24 időzóna van).

1 nap

Föld forgási ideje (23 óra 56 perc).

1 év

Föld keringési ideje (365 nap 5 óra 48 perc).

Cirkumpolaritás

A sarkvidékeken legalább az év egy napján nem kel fel, vagy nem nyugszik le a Nap.

Napéjegyenlőség

Szept. 23-án és márc. 21-én az egész Földön 12 órás a nappal és 12 órás az éjszaka.

Terminátor

Az éjszakai és a nappali féltekét elválasztó keskeny vonal.

Precesszió

A Föld tengelyének billegése (kúppalást mentén)

Precesszió

A Föld tengelyének billegése (kúppalást mentén)

Geoid

A Föld valódi alakja, nem szabályos gömb (a Föld kerülete kb. 40.000 Km).

Geológia

A Föld kőzeteivel, szerkezetével történetével foglalkozó tudomány.

Geoszférák

A Földön az anyag fajsúly szerint rendeződött:

- atmoszféra,

- hidroszféra,

- földkéreg,

- földköpeny,

- földmag.

Geotermikus gradiens

Földbelseji felmelegedési lépcső. Lefelé haladva 100 méterenként 3 fokkal nő a hőmérséklet.

Kőzet

Földkéreg nagytömegű szilárd ásványtársulása.

Érc

Fémtartalmú ásványtársulás.

Litoszféra

Kőzetburok.

Kőzetburok

A Föld szilárd közetekből álló része, kéreg+felső köpeny szilárd része (50-100 km vastag).

Magma

Föld belsejében lévő izzó kőzetolvadék.

Láva

A felszínre került izzó kőzetolvadék.

Párnaláva

Tengeralatti vulkanizmus képződménye, a bazaltos láva a vízzel érintkezve gyorsan megszilárdul, gömbölyű formát vesz fel.

Wegener-elmélet

Kontinensek vándorolnak, alapja a Globális lemeztektonikának.

Globális lemeztektonika

A Föld kőzetburoklemezeit nagy magmaáramlások mozgatják, ezek a folyamatok a kéregszerkezetet alakítják ki.

Vulkanizmus

A magma felszíni tevékenysége, szakaszai törmelékszórás lávaömlés…

Csatornás vulkán

Ütköző lemezeknél alakul ki, az alábukó és beolvadó kőzetlemez anyaga riolit és andezitláva vulkanikus csatornán (kürtő) keresztül kerül a felszínre.

Forró pontos vulkán

Magmaáramlás átégeti a kőzetburkot, felszínen bazaltos vulkáni működés.

Hasadékvulkán

Távolodó közetlemezeknél kialakuló hasadékvölgyből feltörő bazaltos láva alakítja ki.

Kaldera

Felrobbant vulkáni kráter.

Gejzír

Utóvulkáni működés, forróvizes szökőforrás.

Földrengés

Belső erők hatására a kőzetburokban feszültség halmozódik fel, mely hirtelen kioltódva rengéshullámokat gerjeszt.

Epicentrum

Földrengés rengésközpontja a felszínen.

Hipocentrum

Földrengések kipattanási helye a mélyben, rengésfészek.

Hátság

Távolodó kőzetlemezeknél kialakuló tengeralatti hegységek.

Gyűrődés

Belső erők hatására képlékeny kőzetek redőkbe préselődnek és kiemelkednek.

Redő

Gyűrődéses forma: álló redő, ferde redő, fekvő redő.

Vetődés

Belső erők hatására kemény kőzetek összetöredeznek, az egyes rögök elmozdulnak.

Rög

Törésvonalak által határolt kőzettömeg, vetődéses forma: kiemel rög, lépcsős vidék, vetődéses árok.

Hegy

Lejtőkkel határolt zárt térszíni kiemelkedés.

Ősmasszívum

A szárazföldek legidősebb, legvastagabb darabjai, (földtörténeti ősidő).

Röghegység

Vetődéssel keletkezett régi lekopott hegységek (Óidő).

Lánchegység

Gyűrődéssel keletkezett fiatal magashegységek (Újidő III. időszak).

Síkság

Vízszintes kiterjedésű terület, típusai: alföld, fennsík, mélyföld.

Alföld

0-200 m-ig terjedő síkság.

Fennsík

200 m feletti síkság.

Mélyföld

0 m alatti síkság.

Földtörténeti korbeosztás

A Föld 4,7 milliárd éves égitest. Ezt az időszakot a tudomány nagy korszakokra tagolja: ősidő, óidő, középidő, újidő.

Pangea

Az óidőben kialakuló szuperkontinens, feldarabolódásával alakultak ki a mai kontinensek.

Thetys

A Pangea feldarabolódásakor a Közpidőben kialakuló őstenger.

Légkör

A Földet körülvevő gázburok.

Atmoszféra

Légkör.

Időjárás

A levegő állapotának (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél) gyors fizikai változása.

Meteorológia

Időjárással foglalkozó tudomány.

Éghajlat

Nagyobb térség időjárási rendszere.

Klimatológia

Az éghajlattal foglalkozó tudomány.

Globális felmelegedés

A Föld légkörének átlaghőmérséklete lassan emelkedik.

Troposzféra

Az alsólégkör legalsó és legfontosabb (10 Km-es része).

Sztratoszféra

Az alsó légkör felső (10-50 km-ig terjedő) része.

Üvegházhatás

A légkör a Napsugárzást átengedi a felszín által kibocsátott meleget csapdába ejti.

Ózon-pajzs

A troposzférában lévő O₃ réteg, megvéd bennünket a káros UV sugaraktól.

Albedo

A felszín fényvisszaverő képessége.

Izoterma

Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal.

Közép-hőmérséklet

Adott időszak hőmérsékleti értékeinek átlaga.

Hőingás

Adott időszakban mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közti különbség.

Szél

A felszínnel párhuzamos irányú légáramlás.

Izobár

Azonos légnyomású pontokat összekötő görbe vonal.

Defláció

A szél kimélyíti a felszínt pl. sivatag-oázis.

Ciklon

Alacsony nyomású több 1000 km - es légköri képződmény, csapadékot szállít (hidegfront, melegfront).

Anticiklon

Magas nyomású légköri képződmény napos derült időjárást okoz.

Monszun

Évszakos irányváltást mutató szél, nyáron óceán felől szárazföld felé fúj és csapadékot szállít, télen szárazföld felől óceán felé fúj, csapadékot nem szállít.

Főn

Hegységeken átkelő meleg száraz bukószél.

Hurrikán

Trópusi viharciklon Amerikában.

Tájfun

Trópusi viharciklon Ázsiába.

Tornádó

Mérsékelt övi forgószél, 400-800 km-es szélsebességgel.

Páratartalom

A levegőben lévő vízgőz mennyisége.